Krauss Péter

Óragyártás

Óragyártás a Magyar Optikai Művekben

A gyártás rövid története (Forrás: Vályi Huba: Danuvia és MOM.= Óra Magazin, 2004. június-július, 52-54. p.)

A MOM (Magyar Optikai Művek) gyárat Süss Nándor alapította 1876. június 1. dátummal. Cége a Csörsz utcai telephelyre (Budapest XII. Csörsz utca 35. – 1999-ben lebontva) 1905-ben költözött, ahol a vállalat különböző geodéziai műszereket gyártott. A távcsövekkel ellátott teodolitok, szintezők, tachyméterek, valamint a különféle bányászati, erdészeti, vasúti, hídépítési műszerek keresettek voltak a hazai és a külföldi felhasználók körében.
Az óragyártás a MOM gyártmányai közé érdekes úton került. A gyárban több hadiipari terméket is gyártottak, így 1935 és 1938 között a Junghans, 1939. évben egy angol, majd 1939 végétől újra német szerkezettel légelhárító gránát gyújtófejébe készítettek időzítő óraszerkezetet.
         A második világháború után a Magyarországon maradt gépekkel ébresztőóra-szerkezetek gyártásához kezdtek a Danuvia gyárban. [Erről részletesen az „Óragyártás a Danuvia gyárban” című írásban olvashatnak a honlapon.] …         … 1945 végétől már nem csak a Danuvia-gyárban, de a MOM-ban is szerelték az órákat, 1950-től kezdve pedig már csak a MOM-ban.

A MOM ébresztőórának három alap típusvariációja ismert:

  1. kerek szerkezet, 57×10,4 mm [helyesen valószínűleg 57×15,4 mm] (sűrű fogakkal),
  2. kerek szerkezet, 57×10,4 mm, [helyesen valószínűleg 57×15,4 mm] gyári jel: SC (ritka fogakkal).
  3. szögletes szerkezet, 46×65 mm, gyári jel: 03 (ritka fogakkal) [ez a másodpercmutatós óra szerkezete].

A MOM-szerkezeteket kezdetben a budapesti Csörsz utca központi telephelyén, később Dunaújvárosban készítették. 1990-ben a gyártás ott is befejeződött.

Az ébresztőórákon kívül készítettek 8 napos irodai faliórát és asztali órát is Brocot-gátszerkezettel. 280×85 mm. Típusszám:7080. MOM, Budapest.
A MOM ezeken kívül is készített különböző érdekes órákat és szerkezeteket.

Az óráikat különböző márkafeliratokkal látták el. Egyes országokban az is követelmény volt, hogy a számlapon feltüntetésre kerüljön, hogy a termék külföldi (FOREIGN).

A MOM-ébresztők ismertebb márkafeliratai:

ANVIL, Astor, Digitor, DUOVOX, Glóbus, Jolly, Melux DATE, MOM, Qvadrat, Rentma, Sabre (PRECISION ALARM PETITE), Start, Susie, Timemaster, Triberg, Trudi, Vénusz.

Érdemes megemlíteni, hogy terveztek még számos különféle szerkezeteket is, de ezek gyártásba sosem kerültek.

Úti ébresztőóra-szerkezet. Roskopf (peckes) gátszerkezettel. Típusszám: 7160. 1955-58 évi fejlesztés.

Utazóóra. Típusszám: 7190. 1955-58. évi fejlesztés.

Karóraszerkezet. Svájci gátszerkezet. 16. köves. Típusszám: 301, 1958-61. évi fejlesztés.

Gyártástörténet kicsit másképpen (Krauss Péter)

Levéltári kutatásokat nem volt módom folytatni. Nagy segítség volt számomra, hogy a MOM Emlékalapítvány rendelkezésemre bocsátotta az alábbi műveket, dokumentumokat:

  1. 80 éves a Magyar Optikai Művek Kiadta: MOM, 1956.
  2. A Magyar Optikai Művek története 1876-1963. Kiadta: Magyar Történeti Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya
  3. Százéves a Magyar Optikai Művek Kiadta: Közgazdasági és jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976.
  4. Fejezetek a Magyar Optikai Művek és Utódai történetéből 1876-2015 Kiadta MOM Emlékalapítvány, 2015.
  5. MOM 7040 óraszerkezet műszaki dokumentációja 1958 és 1984 közötti szerkezeti rajzok

Katalógusok:

  1. MOM Magyar Optikai Művek Budapest 1948.
  2. MOM Kiadta: Elektroimpex – Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat 195?.

MOMERT Zrt. által biztosított katalógusok:

  1. Magyar nyelvű katalógus, 1956?
  2. Alarm Clocks Super Star, angol-német-francia nyelven kiadott katalógus 1970-es évek

A továbbiakban a sorszámok szerinti forrásokra hivatkozok.

 

A gyártástörténet feldolgozása a gyűjtemény darabjainak bemutatásán, összehasonlításán alapul. Igyekszem állításaimat dokumentumokkal, illetve a szerkezetek összehasonlításából levont következtetésekkel alátámasztani.

 

Mitől egyformák a Danuvia és a korai MOM ébresztőóra-szerkezetek?

A kérdés jogos, de írásos dokumentumot nem találtam a megválaszolására. Számomra egyetlen hiteles válasz létezik: a Danuvia gyár átadta a gyártáshoz szükséges teljes műszaki dokumentációt a MOM-nak.

Mivel támasztható ez alá? A MOM számára is kötelezővé tették, hogy a Szovjetunió számára a jóvátételi szerződés keretén belül készítsen ébresztőórákat. A Danuvia történetében részletesen szerepel, hogyan alkották meg az óraszerkezetet. A MOM történetében sehol sem szerepel a szerkezet tervezése, megalkotása.

Ha egymás mellé teszünk egy Danuvia és egy korai MOM ébresztőóra-szerkezetet az azonosság kétség kívül igazolható. Valószínű, hogy kezdetben a Danuvia kész óraszerkezeteket és alkatrészeket is átadott a MOM-nak.

Danuvia

MOM óraszerkezet

Az egyezések jól láthatók. Nem látható egyezés, hogy mindkét szerkezet „sűrű fogazású”. Természetesen vannak eltérések is. Amik láthatók: a MOM felső csapágylemezén egy körben az „M” betű van sajtolva, valamint a fedélrögzítő menetes hüvelyek süllyesztve vannak. Ami nem látható: az óra- és az ébresztő motorkerekének visszafutását megakadályozó szerkezeti megoldás eltérő.

A jóvátételi szállításokra készült órák minősége nem volt egyenletes. Két azonos gyártási ciklusban készült órát mutatunk be ennek igazolására:

Selejtes és hibátlannak mondható óra

Láthatóan szép tokozásban elhelyezett óraszerkezetről van szó, de ha a részleteket tekintjük, már jelentős eltéréseket látunk.

A számlap számainak rádiumozása morzsalékos, míg ennél hibátlan

A külső szerkezetfedél krómozása „pestises”, valószínűleg a krómozást megelő-ző felületkezelés elégtelensége miatt. A másik óránál még ma is elfogadható.
A szerkezettartó elem festése rendkívüli módon eltér.
A selejtes óra felső csapágylemezében az óra motorrugót határoló három csapból egy hiányzik, egy pedig kimozdult, ferde. Az óra motorkerekét sajtolási hiba miatt javítani kellett.

A Danuviánál is gyakori hiba, itt mindkét óránál jellemző, hogy a szerkezet-tartó lábak lazák, illetve el is forognak.

Azt, hogy mindkét órát a Szovjetuniónak szánták, a szerkezet hátsó fedelén a stop helyett a cirill betűkkel írt „ВЫКЛ” (olvasd „vikl” – kikapcsolás) szó van sajtolva, igazolja. Valamiért mindkét óra Magyarországon maradt. Ter-mészetesen ezeken kívül is sok keletre szánt óra maradt az országban.

A jóvátételi szállítások végeztével (vagy még az alatt) elindult a MOM-ban a műszaki fejlesztés. Az ébresztőórák tokozása egyszerűbb, mondhatni igény-telenebb lett. Elhagyták a belső, porvédő fedelet. A krómozott vastag acél-lemez szerkezetfedél helyett vékony lemezfedelet alkalmaztak, alig látható kezelőgomb-jelekkel.
Az elegáns dió, tölgy óraházakat lecserélték kevésbé igényes, saját tervezésű óraházakra.
Ebben az időszakban jelentős változás történt az ébresztő-elzáróban is. A, még a Danuviától átvett, karos elzárót kiváltották egy ötletes elzáróval, az úgynevezett „puska alakú” elzáró lemezzel. Ez nyilván jelentős anyag- és költségmegtakarítást eredményezett. Ezzel együtt megváltozott az ébresztő-kalapács is, egyszerűbb, és ezzel olcsóbb is lett.

A karos és a puska lakú ébresztő-elzáró
Az ébresztő kalapács változása

A szerkezeti váltás egy sorozaton belül történt, az 1940-es évek végén.

Mivel nagyon sok szerkezeti elem változott a gyártás több, mint negyven éve alatt célszerűnek látom bemutatni a szerkezeti elemek módosulását, illetve az eltérő típusú ébresztőkhöz használt szerkezeti alkatrészeket. Ezt az alapvetést használom a gyűjteményem katalogizálására is.

Alsó csapágylemezek

Az alsó csapágylemezek időrendjét a középen átnyúló, csengőkioldó rugó mutatja. A középen félköríves rugó még a Danuviától öröklődött. A középen teljes kört alkotó rugó már MOM fejlesztés. A 4-es és az 5-ös csapágylemez alkalmazása idején történt meg a váltás a „sűrű” és a „ritka” fogazás alkal-mazása között. Ez az 1950-es évek végére tehető. 1965-ben már igazoltan az egyenes kioldó rugót használták. Igazolja az 5. számú irodalom 7040-1073 számú rajza.

Felső csapágylemezek

A felső csapágylemezek valószínű időrendi sorrendje: 1→2→1-1→3→2-1 → →4→5→6→7→8→9→10→11.

A csapágylemezek feliratának jelentősége csak a saját magam által készített kategorizálásban van.

Fogazás

Sűrű fogazású 8 fog

Ritka fogazású 6 fog

A fogazás alapján a gyártás korszakát be lehet határolni.

Óra motorkerék

Az 1-es számú motorkerék szinte csak a Danuvia órákban fordul elő. A 2-es és a 4-es számú nagyon ritka MOM órában. A 3-as számú a MOM órákban általánosan használt.

Ébresztő motorkerék

A MOM órákban az 1-es és a 2-es számmal jelzett ébresztő motorkerék csak elvétve fordul elő (talán későbbi alkatrész-csere miatt). A MOM sűrű fogazású szerkezetekben a 3-as számú a jellemző, míg a ritka fogazású szerkezetekben a 4-es számú.

Ébresztő mutatókerék

A felső sor baloldali és középső mutatókerekei a sűrű fogazású szerkezetekben voltak, míg a jobboldalit megtaláljuk mindkét fogazású szerkezetekben. A Danuvia csak a réz anyagú mutatókereket használta. A MOM kezdetben a réz anyagú mutatókerekeket építette be, majd az anyagköltség csökkentése, és a gyártástechnológia egyszerűsítése miatt változtatott. Az alsó sor sor mutatókerekei a ritka fogazású MOM szerkezetekbe kerültek.

Ébresztő kalapács

Ébresztő kalapácsok változása a szerkezeteken belül a rézfejű kalapácsoktól az acélfejű kalapácsokig történt, több változatban.

Az egy,- illetve kétharangos órák kalapácsai sajtolt, illetve szegecselt kalapácsfejjel készültek, több változatban.

Ébresztő elzáró

Az ébresztést a hátlapról elzáró elem háromféle volt:

1. kép karos elzáró 2. kép puska alakú elzáró 3. kép „H” alakú elzáró

A képek az óragyártás szerinti beépítés időrendjét is mutatják.

A nyomógombos ébresztés-elzárók többfélék voltak. Ezek közül:

egy korai és egy újabb megoldás

Az egy és a kétcsengős óráknak karos elzáróik voltak, többféle megoldással találkozhatunk:

A kategorizálásnál szerepel még kétféle szempont:

 Számlap anyaga:                             Tok anyaga:

  • fém      1                           – fém                          1
  • papír   2                           – fém, fa kerettel   2
  • egyéb  3                          – műanyag               3

Az órák formai és szerkezeti leírásához az alábbi táblázatot használom. A sorszám alapján tudható, hogy az adott óra milyen szerkezeti egységekből épül fel.